A leshez való kijutás nem volt zökkenőmentes. A csúszós havas, jeges úton még addig sem ment fel az autó, mint ameddig szokott (félútig). Megállt, csak forgott a kerék és nem akart feljebb menni. Gondoltam visszafordulok és lerakom az autót ott, ahol lehet. A megfordulás művelete addig sikerült, hogy keresztben megállt az úton az autó és se előre, se hátra. Ebben az állapotában voltam kénytelen feltenni a hóláncot (még jó hogy volt nálam :) ). Hólánccal viszont teljesen fel tudtam autózni a hegyre. A fáradozás úgy érzem megérte. Nagyon nagy élmény volt a szikrázó napsütésben az a hatalmas nyüzsgés a les körül. Még két ember is odatévedt, amitől az ölyvek hamar eltűntek a környékről, de szerencsére a gyorsfagyasztott csirkefarhát vonzereje volt akkora, hogy visszacsalja őket.
Várgesztesre mentem mókusfotózás reményében, de ma szerintem túl álmosak voltak ahhoz, hogy megmutassák magukat nekem. Helyette ezt a tengelicet és társait fotózgattam. Legközelebb remélem nagyobb szerencsém lesz...